Bejárás (körtúraként):

Dobogókő Zsindelyestől: 14,2 km, 583 m szintemelkedés – 6 óra

Leírás – történet:

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek története szempontjából meghatározó jelentőségű a Pilis-hegység. Özséb esztergomi kanonokot, a pálos rend alapítóját a pilisi erdőkben élő remeték gyakran fölkeresték. Özséb 1246-ban javadalmairól lemondva érseki engedéllyel a Pilisbe vonult remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában) a „hármas barlangnál” telepedtek meg, majd 1250 táján nem messze ettől alapították meg az első templomot és kolostort a Szent kereszt tiszteletére.

A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház, melyet a hozzá tartozó területtel IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. Az új kolostorban járt Károly Róbert király 1323-ban, majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte az 1378. évi nagyhetet, s újabb birtokokkal gyarapítva megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat.

A kolostor gyarapodása a XV. században is folytatódott, mígnem az 1526-os év hirtelen végét jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török sereg áldozatául esett.

Megközelítés:

Dobogókőről a Pilisi Mária úton (kék M) ajánlott (hagyományos, régi jelölés szerint a kék túraútvonalon) a Rezső kilátón, Szakó-nyergen át az „Égetett hárs”-ig, majd onnan rövid szakaszon balra a piros sávval és sárga (M)-mel jelzett úton) [Dobogókő Nagykilátótól való távolsága kb. 6,5 km]

Körtúra javaslat:

A Kolostorromtól haladjunk délre a piros sáv jelzésen, majd Pilisszentlélek települést elhagyva térjünk le balra a piros „+” jelre, amely beköti utunkat a zöld jelzésbe. Ezen jelzésen haladjunk tovább dél-keleti irányba, majd a Két-bükkfa-nyeregnél térjünk rá a zöld „+”-al jelzett útvonalra és haladjunk azon észak-keleti irányban Dobogókőre.