Bejárás (körtúraként):
Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól: táv: 13,5 km, szintemelkedés: 655 m, idő: 5 óra
Dobogókő Zsindelyestől/Jurtaszállástól a Prédikálószék felé: táv: 16,7 km, szintemelkedés: 901 m, idő: 8 óra
Dömösről: táv: 10 km, szintemelkedés: 360 m, idő: 4 óra
Dömös – Rám-szakadék – Dobogókő (egy irányban – felfelé): táv: 8,34 km, szintemelkedés: 645 m idő: 4 óra
Leírás:
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb és feljebb.
A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de befelé dőlő falakkal is találkozhatunk. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége néhol a 3 m-t sem éri el. Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás – amely a szakadék fölötti Három-forrás völgyből, illetve a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik – hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Mivel a patak vízgyűjtő területe kicsi, árhullámai gyors lefolyásúak.
A Rám-szakadék kialakulásának története:
A szakadék egy vulkáni eredetű, andezit törmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A miocén korban a területet még tenger borította, melyből a vulkánikus hegyek szigetekként emelkedtek ki. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. A robbanások a kráter falából is hatalmas darabokat szakítottak le, melyek a forró porral keveredve hozták létre a ma is látható szerkezetet, melyben az erózió egyes helyeken két-három méter átmérőjű tömböket tárt fel.
Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.
A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszása következtében több száz m2-es suvadások keletkeztek. A megcsúszások a lejtviszonyok mellett a vastag agyagos termőrétegnek, illetve a forrásokból eredő vizek folyamatos áztató hatásának az eredményeként történnek.
A szakadék megközelítése:
A Rám-szakadékban a torlódások elkerülése végett az alulról felfelé történő bejárás a kötelező útirány!
Dobogókőről ajánlott kisebb körtúra (Rezső-kilátón, Lukács-árkon át)
Dobogókőről nagy körtúra a (Prédikálószéken, Vadálló-köveken át)
Dömösről kiindulva a zöld jelzésen, a Szentfa-kápolna érintésével közvetlenül juthatunk el a Rám-szakadékba. A szakadék után eldönthetjük, hogy a Lukács-árkon át (sárga jelzésen jobbra) vissza kívánunk-e térni Dömösre vagy tovább haladunk Dobogókő irányába (sárga jelzésen balra – Dobogókő-hegytetőig vagy egészen a Makovecz Zsindelyesig)
Ha nem kötjük magunkat az autónkhoz, úgy a Dömös – Dobogókő verziót javasoljuk: Dömös Budapestről [Újpest Városkapu] a Visegrádon át Esztergomba közlekedő Volánbusz járatokkal érhető el, Dobogókőről pedig autóbusszal juthatunk el Pomázra, ahonnan a H5-ös HÉV közlekedik Budapest Batthyány térig.
Figyelmeztetések:
Kedvezőtlen időjárási körülmények (nagyobb eső, szélvihar, ónos eső, stb.) esetén veszélyes a Rám-szakadékban túrázni – inkább kerüld el!
Végig a kijelölt turistajelzést kövesd! A szakadékból ki-, illetve oda bemászni annak omladékonysága miatt is életveszélyes!
A szakadék bejárásához jó tartású, érdes talpú, vízálló túracipő vagy bakancs szükséges!
A Rám-szakadék járhatóságának esetleges korlátozásairól a Pilisi Parkerdő honlapján tájékozódhat!
