Zarándokutak Dobogókőn és környékén


A vallási turizmusról

Ha a vallási turizmusról beszélünk, azokat az utazásokat feltétlenül meg kell említeni:

  • amelyek célja a vallási, szakrális műemlékek (templomok, kolostorok, bemutatóhelyek) meglátogatása,
  • amelyek alkalmával vallási rendezvényekre (hitélethez kapcsolódó ünnepek, egyházi kulturális, zenei programok, egyházi személyek látogatása) igyekszünk,
  • amelyek során zarándoklaton, lelkigyakorlaton (ifjúsági táborok, missziós táborok) veszünk részt

A vallási turizmus Magyarországon

Magyarországon évente rendeznek hagyománnyá vált találkozókat (pl. Nagymaros, Egerszalók) és zarándoklatokat. A nemzeti kegyhelyeken rendszeresen szerveznek búcsúkat, amik általában egy-egy tematikához kapcsolódva az azonos helyzetű vagy érdeklődésű embereket hívják (pl. betegek búcsúja, iskolák zarándoklata a hazáért). Ezen események jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy rengeteg embert mozgatnak meg, hanem abban is, hogy a résztvevők lelkileg gazdagodva hazatérten sok munkával és nagy odafigyeléssel munkálkodnak másokért.
Miben segíthet közhasznú szervezetünk?

Alapítványunk a zarándokutak résztvevőinek - bizonyos létszámig - olcsó szállást és étkezést, valamint tisztálkodási lehetőséget biztosít, melyekről további információt ezen honlapunkon talál.
Zarándokhelyek Dobogókőn és a Pilisben

  • Dobogókő és a Föld Szívcsakrája

Sokak szerint Dobogókő környékén található Földünk Szívcsakrája, egyes vélekedések szerint azon belül is a Rám-hegyen található Ferenczy-sziklánál, így könnyen érthető, miért keresi fel Dobogókőt egyre több, energetikailag és spirituálisan feltöltődni, gyógyulni vágyó zarándok.

  • Dobogókő és a Thirring körút

Egyesek szerint nagy királyaink ezen útvonalon végigjárva kaptak beavatást a Nép vezetéséhez. Erről megemlékezve a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány minden szombaton 10 órától spirituális zarándoklatot szervez ezen útvonalon, amíg az időjárás engedi - bővebb információ itt >>

  • Dobogókő és a Mária út

A Mária-út megalakításához a hazai Szűz Mária búcsújáró helyek nagy száma és az El Camino zarándokút adta a gondolatot. Az első zarándokútvonal Mariazell-től Csíksomlyóig tart. Ez az útvonal összesen mintegy 1400 kilométer hosszúságú, amelyt távot gyalogosan mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A kelet-nyugati szakasz két részre bontható. A Mariazell-Budapest (500 km) mintegy 20 nap alatt, Budapest-Csíksomlyó távolsága pedig (900 km) kb. 40 nap alatt teljesíthető. A Mária út egyik fő útvonalaként "Pilisi Mária utak" elnevezéssel Dobogókőt is érinti: Budapest, Máriaremete - Solymár - Csobánka - Pilisszentkereszt - Dobogókő - Esztergom útvonalon, amely része a második (észak-déli irányú, Czestochowát Medjugorjével összekötő zarándokútnak)

  • Dobogókő és a Gyöngyök útja:

A Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút egy folyamatosan járható, jelzett útvonal. Lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, valamint "Az élet gyöngyei" elnevezésű elmélkedési füzér alkotják. A Via Margaritarum összeköti a magyarság számára kiemelten fontos zarándokhelyeket: Mátraverebély-Szentkutat és Máriazellt. Budapestről Mátraverebélyre vezető közel 180 kilométeres útvonal önálló zarándokutat képez. Ehhez az úthoz, annak bármelyik pontján csatlakozni lehet. Az előre közölt útvonalon jól látható, hogy melyik nap milyen irányba haladnak a zarándokok. Az útvonal részét képezi Csobánka - Dobogókő - Esztergom is. Minden nap mintegy 10-30 km utat tesznek meg a résztvevők.

  • El Camino

A világ öt legnagyobb zarándokútja közül az El Caminót a harmadik legnagyobbként tartják számon. A Szent-Jakab útként jegyzett zarándokút hegyeken, síkságokon át vezet a franciaországi Saint-Jean-Pied-de-Port-tól a spanyol végállomásig Santiago de Composteláig, amely harminc nap alatt összesen 779 kilométer gyaloglást jelent. Az útnak bármikor neki lehet vágni, de a terep- és időjárási viszonyok miatt ősszel, vagy tavasszal érdemes teljesíteni az útvonalat. Ennek az útvonalnak a mintájára készül hazánkban az Esztergomtól Máriagyűdig vezető a "Magyar Camino" elnevezést viselő útvonal, amelyben jelentős szerepet kap majd Dobogókő.

  • Pilisszentkereszt

A Dobogókő alatt fekvő település jelentős vallási szempontból. Az elmúlt évszázadban igen sok püspök és zarándok látogatta meg a falut, amelynek a temploma a Szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve, így a tavaszi és az őszi búcsúra egyaránt (Pestről is) szép számmal jönnek zarándokok. Ilyenkor az itt lévő vendégek is bekapcsolódnak a falu ünnepébe.

  • Pilisszentkereszti Szentkút.

A legenda szerint amikor még itt csak egy kereszt állt, egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, imádkozott, és eközben meglátott egy fehér galambot (Szűz Mária). Ekkor derült ki, hogy lát. Kis szabadtéri kápolnát emeltek itt a forrás felé, amelynek vize azóta is folyik, még nagy szárazságban is. Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2.), az ünnepi misén vannak itt a legtöbben. A forrás vize friss, üde, kristálytiszta, üdítő és gyógyító hatású. Nemcsak ezért, hanem a hely csöndességéért is sokan látogatják.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett.

 

Egy kicsit ezzel is segítheted alapítványunkat:

 

Zsindelyes Vendégház a facebook-on

Dobogókő Sícentrum a facebook-on

Tematikus oldalaink

A Honlapkészítés felajánlója

 

Tárhelyünk felajánlója